Étteremben

Étterembe megyünk

 

Szeretek étterembe menni, annak megvan a maga bája, eleganciája. Mindegy, hogy ebédelni, vagy vacsorázni, bizonyos értelemben az egy különleges alkalom, k

  észülni kell rá. Foglalunk-e előre helyet, vagy csak megyünk? Szűk családi körben leszünk, vagy társasággal? Gyerekkel vagy gyerek nélkül? Vagy lehetőségünk lesz párunkkal egy meghitt estét eltölteni?

Magyarok és más nemzetek

 

Ha éttermet keresünk, mi alapján választunk? Jó legyen a konyhája, rendezett legyen a környezete, tiszta legyen a belső tere, a pénztárcánkhoz igazodjanak az árai, és nem utolsó sorban könnyedén, kényelmesen érjük el. 

 

Leírok egy pár érdekességet. A magyarok leginkább családostól, vagy barátokkal járnak étterembe. Az üzleti ebéd még nem olyan elterjedt, mint külföldön.

A magyarok, és az európai kultúra inkább a családi étkezést helyezi központba, más népeknél, a más kultúra és szokások miatt a családi ünnepeket is éttermekben tartják. Gondolj bele, hogy Japánban olyan kicsi lakások vannak, ahova a család is éppen befér, nemhogy a rokonság. Náluk ez természetes dolog.

 

A lengyelek, spanyolok, portugálok, csehek inkább ebédelnek az éttermekben, mint vacsoráznak. A belgák, dánok, franciák, osztrákok viszont inkább párjukkal mennek vendéglőbe.

 

Étterembe indulás

 

Ha otthonról vagy munkahelyről megyünk étterembe, s feltételezzük, hogy alkoholfogyasztás is lesz, elkerülhetetlen megkérni egy barátot, vagy valakit a családból, munkahelyről, hogy vigyen el minket. Ha ez nem megy, és a körülmények sem engedik, marad a taxi.

 

Ki hova ül a taxiban?

 

Ha a sofőré a bal első hely, akkor a nő a jobb hátsó ülésre ül, a férfi pedig bal oldalról mellé. Ha a taxi sofőr kiszáll az autóból, kinyitja a kocsi ajtaját, megvárja, míg beülünk, és becsukja az ajtót – nos, ha így tesz, elégedettek lehetünk, ő tudja, mi az illem. Sajnos ilyet igen ritkán látni.

 

De ha csak ketten megyünk a párunkkal, tőle is elvárhatjuk ezt az udvariasságot. Nem nagy dolog, de olyan megtisztelő!

 

Belépünk az étterembe 

 

Mindig a férfi lép be elsőnek, itt nem él a szabály, hogy a nőket engedjék előre. Régi időkből maradt ránk ez a szokás, amikor előfordult, hogy a belépés pillanatában nem a pincér repült felénk, - hogy a helyünkre kísérjen, - hanem egy eltévedt korsó, vagy egy szék. A kocsmai verekedések szükségessé tették, hogy a mit sem sejtő belépő saját testével védje a mögötte lévő nőt. Ma már ez a veszély nem fenyeget, de a sorrend megmaradt.

 

Helyfoglalás

 

Jobb helyeken a főpincér feladata, hogy a belépő vendégeket hellyel kínálja. Ilyen esetben a helyes sorrend: elöl megy a főpincér, őt követi a nő, majd a férfi. 

 

Ha az étteremben magunknak kell helyet keresni, akkor ez a férfi feladata. A figyelmes férfi gyorsan egyeztet, hogy az megfelelő lesz-e partnere részére.

 

Étel- és italrendelés

 

Étel- és italrendelésnél nem érvényesülhet a „nőké az elsőbbség” szabály. Mindenki szabadon választ, ez természetes dolog, de egy rövid egyeztetés után a férfi rendel. Ez nem jelent némasági fogadalmat a nők részéről, mert ha a felszolgáló a pontosítás érdekében visszakérdez, pl. mennyire legyen átsütve a hús, akkor erre ő adja meg a választ, hiszen ő tudja.

 

A vacsora utáni italrendelés is – előzetes egyeztetés után - a férfi dolga.

 

Vacsora után

 

Mire befejezzük az étkezést, eltűnik a rúzs a szánkról. Jó lenne rendbe hozni magunkat, de hogyan és hol? 

 

Semmiképp se az asztalnál! Láttam olyan nőt, aki előkapta a rúzst a táskájából, oldalt hajolt az asztal mellé, s egy pillanat alatt kirúzsozta magát. Egy mozdulat az egész, s már kész is, de ne az asztalnál!

 

Arcunk rendbetétele intim dolog, azzal vonuljunk el, s amikor kész vagyunk, akkor menjünk vissza. A helyiség a mosdó. Vannak nagyon szép

kézmosók, és olyan pakolható felületek, ahova kitehetjük a szépítészeti dolgainkat.

De mennyivel szebb az a példa, ahol külön, erre a célra alakítanak ki egy

helyiséget. Tükrös, pultos, puffos vagy székes szoba. Kényelem, nyugalom…